UNESCO világörökség a dunai limesnél

 

A dunai limes, tehát a Duna menti erődítmények sora Bajorországban, Ausztriában és Szlovákiában, a nagy-britanniai Hadrianus és Antonius fal, valamint a németországi „felnémet-raetiai limes” mellett a harmadik szakaszát képezik a „Frontiers of the Roman Empire“ (A Római Birodalom határai) című nagyprojektnek.

 

olvasson tovább

A Római Birodalom a világtörténelem egyik legnagyobb birodalma volt, és a maximális kiterjedését Traianus császár uralma alatt érte el, a Krisztus utáni 2. évszázad elején. Több mint 6,2 millió km² volt a területe, több mint 7.500 km hosszú külső határát vízfolyások, épített akadályokkal rendelkező szárazföldi határok, hegyláncok és pusztaságok alkották.

A „Frontiers of the Roman Empire“ (A Római Birodalom határai) című projekt keretében most a teljes határvonal UNESCO világörökségként a nemzetközi közösség védelme alá kerül.

A limes évszázadokon át képezett határt a Római Birodalom és a birodalmon kívüli germán törzsek területi között, és az Északi-tengertől a Fekete-tengerig húzódott. A Duna képezte a Római Birodalom természetes északi határát Bajorország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország területén, és tovább a tenger felé. E természetes akadály ellenére a határt katonailag is megerősítették, hogy megvédjék a Birodalom határait, és biztosítsák az áruforgalmat.

A dunai limes 360 km hosszú ausztriai szakaszát 4 légiós tábor, 14 segédcsapattábor és 20 ismert őrtorony (burgi) biztosította. Az őrtornyok tényleges száma valószínűleg jóval magasabb volt. Az ausztriai szakasz legismertebb légiós tábora Lauriacum (Enns), Vindobona (Bécs) és Carnuntum volt. A germán csapatok határátkelése esetén az őrtornyok és táborok szorosan záródó lánca biztosította a római katonaság gyors reakcióját.

My Visit

0 Entries Entry

Suggested visit time:

Send List